Direful day

7. Fejezet

Bocsi, hogy rövid lett! =( 

Ebben a fejezetben, Nana segített nekem. Reméljük tetszik majd. =) Puszii

( Alice szemszöge)

NEE! Edward ne! Szörnyű képet láttam magam előtt. Csak kép kockák, de össze lehet őket rakni! Edward, kérlek ne tedd! Nem lehet!

- Alice, drágám! Mi a baj? Nyugodj meg! Mit láttál? - Kérdezte aggódva a férjem, Jasper, de én nem tudtam megszólalni! Csak a nyakába borultam! Nem tudom, meddig lehettünk így, de sokat jelentett nekem.

Megjött Carlisle. És megláttam! A lány, a látomásban. Bella, az! Edward megtette! Nem tudott ellenállni! Milyen lelkes volt. Tanya! Ő rontott el mindent!

- Alice, elmeséled nekünk is, hogy mit láttál? - Kérdezte az apám, Carlisle, miután elmondta, hogy Edward itthon volt, segített ellátni Bellát és felment a szobájába. Utána írta a levelet, amit már a többiek is láttak. Tudták, hogy elment. Azt viszont, csak én tudtam, hogy mi is történt valójában!

- Itt van a Denali klán! Legalábbis Tanya! Az a *** megcsókolta Edwardot! Bella már nem látta, amikor megpofozta, őt Edward. Utána már csak annyit látok, hogy Bella a sziklák szélén áll, leugrik és az egyik pillanatban ott terem Edward. Nem élné túl, senki, azt, hogy leugrik a sziklákról, a lány kezét, végig karcolták a sziklák és egy helyen vérezni kezdett! Ezután már csak az elhatározást, látom, hogy Edward Volterrába megy. Összekuszálódott kockák. Mintha nem tudná mit tegyen. Csak megy a Volvojával és egyszer csak megáll, aztán elindul, egy jó ideje már csak ennyit látok. - nem bírtam tovább beszélni.

- Letépem Tanya fejét, az egyszer biztos! Senki nem teheti ezt az én bátyámmal és már ezt a csajt is kezdem kedvelni, jó tudom még nem is találkoztunk, de aki leugrik egy szikláról biztos jó fej lehet. - Hát, persze. Emmett... Rosalietól, rögtön kapott is egy nagy taslit.

Nagy meglepetés ért mindenkit, amikor Bella egyszer csak megszólalt a hátam mögött. 

- Mit tettetek velem? Miért látok ilyen jól? Miért javultak meg az érzékszerveim? Hogy kerültem a szobából a nappaliba, amikor csak arra gondoltam, hogy itt akarok lenni? Ti miért nem láttatok engem? Kik vagytok? És hol van Edward? - Mindenki teljesen ledöbbent. Egyedül Esme tudott megszólalni. Én sem értettem, de ő kezdett el magyarázatot keresni minderre.

- Bella, én Esme Cullen vagyok. Ők pedig itt a családom: Carlisle, a férjem és a fogadott gyermekeink: Alice, Jasper, Rosalie és Emmett. Illetve Edward, aki sajnos most nincs velünk. - Ezzel nem bírta tovább és könnyek nélkül kezdett zokogni, majd Carlisle védelmező karjai közé bújt.

-Valószínüleg miattad, Bella. Nem akarlak megbántani, de tudnod kell az igazságot. - Mondta, Rosalie, tőle szokatlanul félénk, de mégis kedves hangon. Apánk folytatta a magyarázkodást.

- Tudjuk, hogy rájöttél, van egy titkunk. Most elmondom neked, mi vámpírok vagyunk és most már, te is. Ezért ilyen jók az érzékszerveid. Gyorsabban tudsz majd futni is, ez a vadászatnál nagy hasznodra válik majd. - Mondta volna tovább, de Bella közbe vágott.

- Szóval vámpír lettem. Ezt értem, és ráadásul tetszik is, de vadászni? Miért?

- Mi úgynevezett vegetáriánus vámpírok vagyunk, állat vérrel táplálkozunk. A nomádok, pedig embereket ölnek. Van még valami, amiről tudnod kell. Örökké élünk. Persze meghalhatunk, akár saját akaratunkból is. Edward is ezt akarja tenni. Amit nem hagyhatunk. Vannak különleges képességű vámpírok, ő például gondolat olvasó, Alice a jövőbe lát, Jasper pedig képes befolyásolni az érzelmeket. Ahogy eddig rájöttem, a te képességed a teleportálás és valószínűleg láthatatlan is tudsz lenni. 

- Nagyszerű, akkor meg menthetem Edwardot. Amit én rontottam el azt nekem is kell rendbe hoznom. 

- Belluska, te miért akarod megmenteni az ön marcangolásból ötös tesókámat? - Igen, Emmett. Ezt most tényleg jó kérdés volt.

- Hallottam, mikor Alice azt mondta, megpofozta azt a Tanyát...Nagyon rosszul érzem magam amiatt amit tettem. - Lehajtotta a fejét és csak várt a válaszra. 

- Értem, de miért csak neked van ilyen jó képességed? Én is örülnék neki. Megnéznék egy pár dolgot. Hehe.- Röhögött Emmett. El tudom képzelni miket...

( Bella szemszöge) 

Ez az egész nagyon furcsán érintett és még nagyon sokat kell beszélgetnem erről a Cullen családdal, de egyenlőre van egy ennél sokkal fontosabb dolgom. Meg kell mentenem Edwardot. 

- Bella, gyere kérlek! Így nem engedhetlek el. Előbb gyakorolnod kell a teleportálást. Most vagyunk az irodámban. A konyhába kellene eljutnod. 

- Rendben megpróbálom.- Nagyon erősen koncentráltam, mert minél előbb Volterrába kellett jutnom, Edwardhoz. Nem hagyhatom, hogy meghaljon. Konyha, konyha, konyha, a konyhában akarok lenni. Mire kinyitottam a szemem, már ott voltam. Carlisle is lesietett. Tanácsokkal látott el, majd elengedett. Ő is tudta, hogy nincs időnk. Becsuktam a szemem és Volterrára gondoltam...